Megtiszteltetés, hogy erre az eseményre készíthetünk promóciós videjóót. Ma elmentünk felvenni pár képkockát az együttes fellépésén.
 | |
| Muzsikusok, képkockák |
2011. május 30., hétfő
Muzsikusok, képkockák
Idén is lesz nyáron Misztrál fesztivál Nagymaroson.
Megtiszteltetés, hogy erre az eseményre készíthetünk promóciós videjóót. Ma elmentünk felvenni pár képkockát az együttes fellépésén.
Megtiszteltetés, hogy erre az eseményre készíthetünk promóciós videjóót. Ma elmentünk felvenni pár képkockát az együttes fellépésén.
2011. május 29., vasárnap
Áhh
Na végre! Megint tudok blogolni, ami az előző három napban nem igazán ment, merthogy nem tudtam belépni a rendszerbe. Aranyos a blogspot. Azthiszem akkor most legyen az, hogy elregélem mik történtek mostanában. Bár lényegében semmi érdekes, dehát a blog nem erről szól, amint azt tudjuk ugye.
Szóval csütörtökön végre valahára sikerült befejezni a "Nők a civil életben" projekt első felvonásának vágását. Lesz még 11 projekt az elkövetkezendő évben, úgyhogy lesz még mit vágni. De legalább van belőle pééééénnnzzz. Muháááááá :) Azért eléggé felcseszte az agyamat, hogy 3 napon kerül szarakodtam egy 10 másodperces introval... Ilyenkor nagyon szépen tudok ám rondán beszélni, amit utólag mindig megbánok, de akkor, amikor épp szétverni készülök a szobámat... hát...
De pénteken, meg szombaton jöhetett a levezető meló a drága kis Tetyóban. Komolyan mondom néha úgy tudnak velem beszélni ott, hogy azt is megbánom, hogy élek. Szombaton nem az előírásnak megfelelően 15 perccel munka előtt értem be, hanem késtem kicsit. Erre bazzeg a biztonsági őr nénike elkezdi nekem mondani, hogy az ő fiának sose engedné meg, hogy késsen egy percet se és hogy én mekkora egy szarházi alak vagyok... Oké én nem szeretek elkésni, és tisztában vagyok vele, hogy a munka világában ez nem is megengedhető. Persze diákként még enyhébbek a körülmények, de akkor is. Evidens, hogy időben érkezem be. Azonban ez most bármennyire is szerettem volna rajtam kívülálló okok miatt nem jött össze. De könyörgöm, ha bent a főnököm nem csinál belőle semmi balhét, sőt gyakorlatilag leszarja, hogy mikor érek be, akkor milyen alapon küldd el a biztonsági őr a jóédesanyámba??
Tegnap este beülünk zsoldosba Bl döntőt nézni. Ma meg megyünk este Misztrál spotot forgatni.
That's all.
Szóval csütörtökön végre valahára sikerült befejezni a "Nők a civil életben" projekt első felvonásának vágását. Lesz még 11 projekt az elkövetkezendő évben, úgyhogy lesz még mit vágni. De legalább van belőle pééééénnnzzz. Muháááááá :) Azért eléggé felcseszte az agyamat, hogy 3 napon kerül szarakodtam egy 10 másodperces introval... Ilyenkor nagyon szépen tudok ám rondán beszélni, amit utólag mindig megbánok, de akkor, amikor épp szétverni készülök a szobámat... hát...
De pénteken, meg szombaton jöhetett a levezető meló a drága kis Tetyóban. Komolyan mondom néha úgy tudnak velem beszélni ott, hogy azt is megbánom, hogy élek. Szombaton nem az előírásnak megfelelően 15 perccel munka előtt értem be, hanem késtem kicsit. Erre bazzeg a biztonsági őr nénike elkezdi nekem mondani, hogy az ő fiának sose engedné meg, hogy késsen egy percet se és hogy én mekkora egy szarházi alak vagyok... Oké én nem szeretek elkésni, és tisztában vagyok vele, hogy a munka világában ez nem is megengedhető. Persze diákként még enyhébbek a körülmények, de akkor is. Evidens, hogy időben érkezem be. Azonban ez most bármennyire is szerettem volna rajtam kívülálló okok miatt nem jött össze. De könyörgöm, ha bent a főnököm nem csinál belőle semmi balhét, sőt gyakorlatilag leszarja, hogy mikor érek be, akkor milyen alapon küldd el a biztonsági őr a jóédesanyámba??
Tegnap este beülünk zsoldosba Bl döntőt nézni. Ma meg megyünk este Misztrál spotot forgatni.
That's all.
2011. május 24., kedd
Bence: A Gödöllői énekkar fenegyereke
Miközben a mindig precíz és mértanilag pontos Illésy István énekkar vezető úr éppen nagyon odakoncentrálva próbálja meg egy olasz dal szövegét a magyaréhoz igazítani, addig fenegyerekünk, aki ebben az esetben Bence, ezzel mit sem törődve csak teszi-veszi a fejét, az agyát, a kezét, nameg a gitárját.
Mindez nem is lenne olyan szórakoztató, mintha kétszer olyan szórakoztató lehetne. Ugye érted? Na akkor nézd meg, mit is művel a mi kis Bencénk:
Mindez nem is lenne olyan szórakoztató, mintha kétszer olyan szórakoztató lehetne. Ugye érted? Na akkor nézd meg, mit is művel a mi kis Bencénk:
2011. május 22., vasárnap
Ha valaki... esetleg... angolt... akkor...
Amúgy, ha valaki angolt akar tanulni magánba, vagy csak fejleszteni akarja a dumálókáját nyugodtan szóljatok nekik, mert elhatároztam, hogy angol magánórákat fogok adni. Csak keményen! Hamár felsőfokú nyelvvizsgám van :). Ja és olcsó vagyok mercsak 950 Ft/45 perc.
Na mind1 csak úgy mondtam mindenféle hátsó szándék nélkül :D
Na mind1 csak úgy mondtam mindenféle hátsó szándék nélkül :D
2011. május 21., szombat
Ez vagyon
- Nagymarosi filmpremier. Sok kíváncsi ember, tetszett nekik a film. Jó volt.- Ebéd a Duna-parton. Mindeközben rájöttem, mennyire nagy dolog, amikor a lány, akit szeretek, és ő viszont szeret, a vállamra hajtja a fejét, és megpihenve onnan szemléli a világot. Nem fogtam még fel ennek a boldogságát. De ma igen!
- Forgatás, sörözés, szédülés, sós rágcsa, extra mini méretű hot-dog menü 670 forintért, jégkrém, vonat, állomás, kosz.
Nap végén pedig közös ima a volt osztályommal. Niki meghalt...
Tegnap, amikor megtudtam 10 percig remegtem. Nem hittem el. De most, hogy este mindannyian együtt elgyászoltuk őt, azt érzem, hogy jó helyen van. Azon a helyen, ami neki lett készítve. Dicsőség az Istennek!
Nagyjából ennyi történt ma. Kicsit még zaklatott vagyok, de hiszem, hogy nem sokáig. Mennem kell tovább, tenni a jót és ráhagyatkoznom Istenemre. Hiszem, hogy szeret, hiszem, hogy segít. Viszonoznom kell ezt, jobban, mint ahogy eddig tettem. Igyekezni fogok megígérem! Mert nem tudhatom az órát... Viszont azt tudom, hogy élni akarok még ezen a Földön!
2011. május 20., péntek
"Rendőrrel beszélsz bazdmeg!"
- Sziasztok, ne haragudjatok, azt szeretném csak megkérdezni, hogy van ott a kastélytemplom mögött egy kis hely, ahol péntekenként össze szoktunk jönni, viszont most el van kordonozva. Lehet tudni, hogy mikor lehet bemenni majd, vagy miért van egyáltalán elkordonozva? Mert ilyenkor nyitva szokott már lenni.
- Először is: Jó napot kívánok! Nem tudom honnan a faszból veszed a bátorságot, hogy letegezzél... Rendőrrel beszélsz bazdmeg! Másodszor is: Leszállunk a bicikliről és gyalogosan toljuk át a zebrán, nem pedig áttekerünk. Harmadszor is: a kordon a parkban zajló rendezvény miatt van lezárva, majd akkor lesz kinyitva, ha vége van.
- Először is: Jó napot kívánok! Nem tudom honnan a faszból veszed a bátorságot, hogy letegezzél... Rendőrrel beszélsz bazdmeg! Másodszor is: Leszállunk a bicikliről és gyalogosan toljuk át a zebrán, nem pedig áttekerünk. Harmadszor is: a kordon a parkban zajló rendezvény miatt van lezárva, majd akkor lesz kinyitva, ha vége van.
Elnézést...
Tudod mi bánt? De nagyon?
Az, hogy amíg idejön pár nagyokos a mi kis városunkba tanácskozni az elnökölés ideje alatt, és mindegyiknek a puha popója alá van tolva egy 10milliós kocsi+3 autónyi rendőri kíséret+lovasrendőrök vigyáznak a löttyedt kis seggére+100 darab fakabátos áll az épületek előtt+lezárják a fél várost = TÖBBSZÁZMILLIÓ FORINTÉRT!! addig például nincs elegendő pénz arra, hogy egy níomorult mentőautót vegyenek az Országos Mentőszolgálatnak, és ne kelljen pl. egy 3 éves kisgyereknek azért meghalnia, mert nincs ami elvinné a kórházba!!!
És tudod, hogy mi a legviccesebb az egészben? Hogy anyámék azért fizetnek az államnak, hogy a 20milliós BMW-vel furikázó kopasznak, aki feleannyit nem gürizik, mint pl. az én szüleim (vagy mondjuk az a srác, aki 300forintos órabérért takarít az áruházban) legyen miből élnie.
Na ez úgy egy kicsit zavaró. Azt is mondhatnám, hogy eléggé böki a csőrömet
Az, hogy amíg idejön pár nagyokos a mi kis városunkba tanácskozni az elnökölés ideje alatt, és mindegyiknek a puha popója alá van tolva egy 10milliós kocsi+3 autónyi rendőri kíséret+lovasrendőrök vigyáznak a löttyedt kis seggére+100 darab fakabátos áll az épületek előtt+lezárják a fél várost = TÖBBSZÁZMILLIÓ FORINTÉRT!! addig például nincs elegendő pénz arra, hogy egy níomorult mentőautót vegyenek az Országos Mentőszolgálatnak, és ne kelljen pl. egy 3 éves kisgyereknek azért meghalnia, mert nincs ami elvinné a kórházba!!!
És tudod, hogy mi a legviccesebb az egészben? Hogy anyámék azért fizetnek az államnak, hogy a 20milliós BMW-vel furikázó kopasznak, aki feleannyit nem gürizik, mint pl. az én szüleim (vagy mondjuk az a srác, aki 300forintos órabérért takarít az áruházban) legyen miből élnie.
Na ez úgy egy kicsit zavaró. Azt is mondhatnám, hogy eléggé böki a csőrömet
2011. május 18., szerda
Kemény vizsgánk volt
Ma volt az írásbeli vizsgánk a suliban.
Csávókám vizsga helyett inkább úgy döntött inkább Quake Arénázik egyet. Vizsgaelnök bejött, de igazából nem szólt semmit... Így ment a mai vizsga. Ha akartuk meg is beszélhettük volna a feladatokat, senkit sem zavart volna. Sőt szerintem be kellett volna vonni a vizsgaelnök nénit is, aki amúgy nagyon aranyos volt, meg minden, dehát félni nem kellett tőle. Komolyan, minthacsak egy kávézóban ültem volna, ahol mindenki mindenkivel jól eldumálgatott. Nagyon kemény vizsgánk volt...
Most már csak azt nem tudom, hogy ez vicces-e, vagy inkább szánalmas? De azért ne legyünk negatívak. Meg ne akadjunk fenn ilyeneken igaz?
Csávókám vizsga helyett inkább úgy döntött inkább Quake Arénázik egyet. Vizsgaelnök bejött, de igazából nem szólt semmit... Így ment a mai vizsga. Ha akartuk meg is beszélhettük volna a feladatokat, senkit sem zavart volna. Sőt szerintem be kellett volna vonni a vizsgaelnök nénit is, aki amúgy nagyon aranyos volt, meg minden, dehát félni nem kellett tőle. Komolyan, minthacsak egy kávézóban ültem volna, ahol mindenki mindenkivel jól eldumálgatott. Nagyon kemény vizsgánk volt...
Most már csak azt nem tudom, hogy ez vicces-e, vagy inkább szánalmas? De azért ne legyünk negatívak. Meg ne akadjunk fenn ilyeneken igaz?
2011. május 16., hétfő
Élni akarok!
Elkezdtem élni! Mivelhogy rájöttem, hogy egy kicsit bezárkóztam magamba.
És tudod az az érdekes, hogy van egy csoport, vagy közösség, akiktől el akarsz szakadni, aztán amikor ez sikerül belecsöppensz egy másikba, ahol lejátszódik benned ugyanaz, mint az előzőnél. Minden ugyanott van, ahol ezelőtt volt. Az emberek hülyék, tele vannak hibákkal, utálatosak, nem szeretnek, nem értékelnek, nem becsülik meg azt aki vagy. És elmondjam mi a legnagyobb felismerés az egészben? Az, hogy ez a sok negatívum valójában nem is a közösség, vagy konkrét személyek felől érkezik hozzád, hanem te közvetíted feléjük. Magadból. Mert nem adsz nekik esélyt.
Vagyishogy én nem adok esélyt másoknak. Mer ugye itt nyilván rólam van szó.
Annyi az egész, hogy rájöttem addig nem lesznek szebbek a kapcsolataim, vagy a közösségi élményeim, amíg ki nem lépek abból a megbélyegző, előítéleteskedő, hibákat látó énből, ami rányomja a mocskos bélyeges pecsétet arra, ahogyan látom a környezetemet.
Megtanultam az elmúlt egy évben valamit. Az emberekben bízni kell. Esélyt adni nekik. Mert amint megvonom valakitől kimondatlanul is, saját magamban a bizalmamat, nem működnek a dolgok. Minden csak görcsösen fog működni. Mint egy rozzant poros, öreg élet nélküli, kiábrándult test. Nemrég hallottam valakitől azt mondani, hogy "Igazivá kell tenni a másikat" Azt hiszem ez most illik ide.
Hogy konkrét példákat is mondjak: Például lehet, hogy valaki nem tud olyan gyorsan reagálni egy élő egyenes rádióadásban a dolgokra mint pl. én, de mondjuk nem beszél hülyeségeket, és van élettapasztalata. Én egyikben vagyok jó, más a másikban. És így egészülnek ki a dolgok. Csak sokszor nem hagytam esélyt... Bocs.
Vagy például lehet, hogy te mennél tovább még egy két lépcsőfokot, de a másik nem képes erre. Mert fél! De néha csak húztam, vonszoltam, ráncigáltam a másikat, hogy márpedig akkor is feljössz erre a lépcsőre, miközben napról napra falat állítottam kettőnk közé azzal, hogy minden egyes sikertelen cibálásnál csak idegesebb és dühösebb lettem, "hogyhát ez neki méér nem megy, hogy ez már nem igaz, stb..." Pedig hogy menne neki??? Vissza kellett lépnem pár lépcsőfokot, ami jót tett.
Na mind1 csak néhány kiragadott példa arra, hogy a megbélyegzéseim hogyan befolyásoltak. És télleg, amióta ezt felismertem sokkal jobb az életem!
Márpedig én élni akarok!!
És tudod az az érdekes, hogy van egy csoport, vagy közösség, akiktől el akarsz szakadni, aztán amikor ez sikerül belecsöppensz egy másikba, ahol lejátszódik benned ugyanaz, mint az előzőnél. Minden ugyanott van, ahol ezelőtt volt. Az emberek hülyék, tele vannak hibákkal, utálatosak, nem szeretnek, nem értékelnek, nem becsülik meg azt aki vagy. És elmondjam mi a legnagyobb felismerés az egészben? Az, hogy ez a sok negatívum valójában nem is a közösség, vagy konkrét személyek felől érkezik hozzád, hanem te közvetíted feléjük. Magadból. Mert nem adsz nekik esélyt.
Vagyishogy én nem adok esélyt másoknak. Mer ugye itt nyilván rólam van szó.
Annyi az egész, hogy rájöttem addig nem lesznek szebbek a kapcsolataim, vagy a közösségi élményeim, amíg ki nem lépek abból a megbélyegző, előítéleteskedő, hibákat látó énből, ami rányomja a mocskos bélyeges pecsétet arra, ahogyan látom a környezetemet.
Megtanultam az elmúlt egy évben valamit. Az emberekben bízni kell. Esélyt adni nekik. Mert amint megvonom valakitől kimondatlanul is, saját magamban a bizalmamat, nem működnek a dolgok. Minden csak görcsösen fog működni. Mint egy rozzant poros, öreg élet nélküli, kiábrándult test. Nemrég hallottam valakitől azt mondani, hogy "Igazivá kell tenni a másikat" Azt hiszem ez most illik ide.
Hogy konkrét példákat is mondjak: Például lehet, hogy valaki nem tud olyan gyorsan reagálni egy élő egyenes rádióadásban a dolgokra mint pl. én, de mondjuk nem beszél hülyeségeket, és van élettapasztalata. Én egyikben vagyok jó, más a másikban. És így egészülnek ki a dolgok. Csak sokszor nem hagytam esélyt... Bocs.
Vagy például lehet, hogy te mennél tovább még egy két lépcsőfokot, de a másik nem képes erre. Mert fél! De néha csak húztam, vonszoltam, ráncigáltam a másikat, hogy márpedig akkor is feljössz erre a lépcsőre, miközben napról napra falat állítottam kettőnk közé azzal, hogy minden egyes sikertelen cibálásnál csak idegesebb és dühösebb lettem, "hogyhát ez neki méér nem megy, hogy ez már nem igaz, stb..." Pedig hogy menne neki??? Vissza kellett lépnem pár lépcsőfokot, ami jót tett.
Na mind1 csak néhány kiragadott példa arra, hogy a megbélyegzéseim hogyan befolyásoltak. És télleg, amióta ezt felismertem sokkal jobb az életem!
Márpedig én élni akarok!!
2011. május 15., vasárnap
Get Involved...!
Múlt kedden bementünk Pestre Pál Feri atya műsorának forgatására, majd a szokásos kedd esti előadáson is bennmaradtunk. Mindezek után pedig benéztünk a Trafóba egy Szié-s partyra.
És hogy ez miért érdekes?
Csak azért, mert mindeközben készítettünk pár kellemes felvételt. Néha a kocsiból félig kilógva, néha 160 km/h-s sebesség mellett. De volt amikor csak úgy. Mindezeket a felvételeket pár óra alatt összegyúrtuk és megspékeltük a hangulathoz illő "So Free" című nótával.
Így készült el az alábbi kis összeállítás:
És hogy ez miért érdekes?
Csak azért, mert mindeközben készítettünk pár kellemes felvételt. Néha a kocsiból félig kilógva, néha 160 km/h-s sebesség mellett. De volt amikor csak úgy. Mindezeket a felvételeket pár óra alatt összegyúrtuk és megspékeltük a hangulathoz illő "So Free" című nótával.
Így készült el az alábbi kis összeállítás:
2011. május 13., péntek
2011. május 11., szerda
Little Tire - A gyilkos kerékgumi
Azt hiszem a filmipar elérkezett oda, hogy felismerte, mai posztmodern társadalmunkban nehéz olyan filmet gyártani, amely újat tud mutatni a nézőnek.
Ezért talán megpróbáltak olyat alkotni, ami váratlanul meghökkentő, és egyedi.
Hát ennél nagyobb hülyeséget még nem láttam... :D
Ezért talán megpróbáltak olyat alkotni, ami váratlanul meghökkentő, és egyedi.
Hát ennél nagyobb hülyeséget még nem láttam... :D
2011. május 9., hétfő
2011. május 7., szombat
2011. május 4., szerda
PF Broadcast
Meghívtak minket tegnap délutánra PálFeri atya M1-es műsorának forgatására.
Még, mielőtt nagyon nekiláttak volna a munkához a tévés kollégák, úgy gondoltam muszáj megörökíteni ezt a nemes pillanatot.
Még, mielőtt nagyon nekiláttak volna a munkához a tévés kollégák, úgy gondoltam muszáj megörökíteni ezt a nemes pillanatot.
2011. május 2., hétfő
Csoport törlése mission - F.A.I.L.E.D.
Azt még csak-csak megértem, hogy egy csoportot nem lehet csak úgy, egyetlen, max 2 gombnyomással kitörölni a facebook oldaláról. Persze persze, keresünk hozzá videót, amelyben egy okos bácsi elmondja a hülye felhasználónak, hogy hogyan törölje az illetékes csoportot. Mert persze senki se tudja csakúgy, nehogymár egyszerű legyen.
Na de nembaj, megnézzük a videót és persze mindent úgy csinálunk ahogyan el van mondva okosan. Persze amikor kiderül, hogy csak úgy tudod kitörölni a teamet, ha minden tagot egyenként, külön-külön törölsz kicsit azért átfut rajtad az érzés, hogy azért jó dolog a ez a facebook cucc, de most üljek itt másfél órán keresztül és nyomogassam, meg kattintgassam a hülye kis ikszeket, meg a jóváhagyásokat...? Aztán még így is beletelik 10 másodpercbe mire kitörli a felhasználót és újat tudsz eltávolítani. De nembaj. A TVShoeShine-ért mindent megteszünk! Szóval el is kezdődik az ikszelgetés, meg kattintgatás, amíg már merev szemekkel izzadt tenyérrel éhesen és morcosan konstatálod, hogy dejó, üres a lista, már csak az adminisztrátorokat, beleértve saját magadat is, kell kitörölni és megszűnik a csoport, úgy ahogy a fent említett okos bácsi elmondta... Dejó! Tök örülök. Nos, akkor át is megyek szépen az adminokhoz, kitörlöm az illetékeseket, és már csak egyetlen dolog maradt hátra... igeeeen igeeeen igeeeeeeeennn!!! Már csak magamat kell kitörölni. Puff--> "X" "Jóváhagyás"
Nagy csend... Várakozás... Na? Na? Most what will bíí heppöning?
Hát... az, hogy a drága arckönyvünk visszavisz a csoport főoldalára, amely még mindig aktív, és közli veled, hogy habár adminisztrátor már nem létezik, azért még van 68 tag, akiket valahogy meg kéne győzni arról, hogy legyenek szívesek töröljék saját magukat a csoportból...
Na ekkor lettem ideges.
És persze ez nem egy olyan nagy dolog, hogy most egy világ dőljön össze bárkiben is, de ismét egy ékes példája annak, hogy mekkora szart etetnek velünk, és valaki ebből milyen jól meggazdagodik...
Csak ennyi.
Na de nembaj, megnézzük a videót és persze mindent úgy csinálunk ahogyan el van mondva okosan. Persze amikor kiderül, hogy csak úgy tudod kitörölni a teamet, ha minden tagot egyenként, külön-külön törölsz kicsit azért átfut rajtad az érzés, hogy azért jó dolog a ez a facebook cucc, de most üljek itt másfél órán keresztül és nyomogassam, meg kattintgassam a hülye kis ikszeket, meg a jóváhagyásokat...? Aztán még így is beletelik 10 másodpercbe mire kitörli a felhasználót és újat tudsz eltávolítani. De nembaj. A TVShoeShine-ért mindent megteszünk! Szóval el is kezdődik az ikszelgetés, meg kattintgatás, amíg már merev szemekkel izzadt tenyérrel éhesen és morcosan konstatálod, hogy dejó, üres a lista, már csak az adminisztrátorokat, beleértve saját magadat is, kell kitörölni és megszűnik a csoport, úgy ahogy a fent említett okos bácsi elmondta... Dejó! Tök örülök. Nos, akkor át is megyek szépen az adminokhoz, kitörlöm az illetékeseket, és már csak egyetlen dolog maradt hátra... igeeeen igeeeen igeeeeeeeennn!!! Már csak magamat kell kitörölni. Puff--> "X" "Jóváhagyás"Nagy csend... Várakozás... Na? Na? Most what will bíí heppöning?
Hát... az, hogy a drága arckönyvünk visszavisz a csoport főoldalára, amely még mindig aktív, és közli veled, hogy habár adminisztrátor már nem létezik, azért még van 68 tag, akiket valahogy meg kéne győzni arról, hogy legyenek szívesek töröljék saját magukat a csoportból...
Na ekkor lettem ideges.
És persze ez nem egy olyan nagy dolog, hogy most egy világ dőljön össze bárkiben is, de ismét egy ékes példája annak, hogy mekkora szart etetnek velünk, és valaki ebből milyen jól meggazdagodik...
Csak ennyi.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)