2010. január 31., vasárnap

Misztrál...

Üdvözöllek eme kellemes napon!
Nézz Misztált: www.ifigodollo.hu - interjú Török Mátéval
Hallgass Misztrált: Misztrál
Ismerd meg a Misztrált: www.misztral.hu

2010. január 29., péntek

Élet Piliscsabán


Ara gondoltam, mi lenne ha fejest ugranék a mélyvízbe és kipróbálnám milyen kollégistának lenni a Piliscsabai Egyetemen, megismerni egy-két Pázmányos arcot, megbarátkozni a helyszínnel és sok okosságot megtudni a csütörtöki nyílt napon. Fogtam tehát magam és szerda délután vonatra ültem, oszt leutaztam Piliscsabára, ahol jóöreg Misu barátom várt engemet...
Rá kellett döbbennem nem olyan rossz hely ez a Piliscsaba. Csak vegyenek fel!!!! :-D
Lámpaláz, hóesés, nyílt nap, csinos lányok, bölcs férfiúk, forró tea és miegymás...
mindez a piliscsabai összeállításban:

2010. január 27., szerda

sunset


<--Egy ilyen naplemente most jól esne nekem...:-)

2010. január 26., kedd

Error

Legszebb öröm a káröröm, főleg, ha az ember saját magán tud röhögni és ráadásul mindezt még meg is osztja bloggerközönségével, hátha ők is derülnek rajta egyet.
Pénteken a Premontreieknél jártunk a 24 órás kosáron Pöcz és Barnus barátom társaságában, hogy egy kis ShoeShine adást összefabrikáljunk az "event"-ről.
A konferansz hangját persze majd újrakeverjük, oszt nézhetitek az ifigodollo.hu-n!!
Addig is csekkoljátok a bakit:-)

2010. január 23., szombat

Fini csoki, jó szivar dukál

A legdrágalátosabb unokatesómmal kirúgtunk a hámból kedden este és forrócsoki szürcsölésbe folytottuk szivarunkat:

Listen "Bob marley Don t worry be happy dont worry be happy"

2010. január 20., szerda

Keresem...

Mi legyen? Hogy csináljam? Mit tegyek, hogy jó legyen? Jól élek? Jófele megyek?
Inkább bolyongok... Átadom magamat a pillanatnak és megragadom magamnak a pillanatot. És pillanatról pillanatra változik bennem a világ. Egyszer éjjel van, másszor százágra süt a Nap és virágok között sétálok egy hosszúszőke hajú tündérrel, aztán megint tél van és kuporgok a hidegben, szörnyetegként a szobámban, de kilépek az ajtón, megcsap egy régi nyár illata, aztán elbúcsúzom, Ő felszáll, elmegy a vonat, süvít a szél és a túlsó peronon figyel a Sátán, hogy megölhessen.
Jobb ha most nem teszek semmit, de mégsem... Meggondoltam magam, inkább szembeszállok, de talán mégis visszahátrálok...Keresem az utam...

2010. január 18., hétfő

Diniéknél jártam...

Tudni kell rólam azt, hogy amikor én összekerülök Dini barátommal, a rekeszizmaink hamar begörcsölnek a sok röhögéstől és hülyeségtől, amiket mi képesek vagyunk öszehordani. Megbeszéltük tehát, hogy csapunk a hétvégén egy közös szolíd összejövetelt és egy éjszakába nyúló Lan és kártyapartyt iktatunk be, természetesen rekeszizomerősítéssel párosítva.
Videoblogozás forever, elvittem a kamerát és forgattam pár kockát, megörökítendő a Nagy Találkozást! Volt forralt borozás, pattogatott kukorica dobálás, sajtos szendvics, sőt még egy Ryan Adams koncertet is lezavartunk. Persze szigorúan cenzúrázott verzióról van szó:
mégtöbbet a sráctól!

2010. január 17., vasárnap

Még mindig szerelemmel...

Csütörtökön Pesten jártam. Hogy hol?? Hát sokmindenhol. Nyíltnap volt az ELTE-n, de ez csak ürügy volt, hogy bemenjek. Ürügy, hogy helyette megtaláljam azt, akit még mindig szeretek, habár eddig csak elnyomtam magamban mindent, ami bennem volt, és észre se vettem, hogy az idő felemészt. Aztán egyszercsak BUMM!! Kegyetlenül és szívtelenül mellbe döf, hogy mindjobban fájjon az érzés, elvesztettem egy kincset.
Még egy utolsó próbálkozás. Három kollégiumot végigjártam, sehol nem volt nyilvántartva, sőt az egyikből majdnem ki is dobtak. (szép kis rendszer mondhatom) Végül valami belső megérzés visszaszólított, hogy megpróbáljam mégegyszer. Beengedtek nagynehezen. Kérdezősködtem összevissza: "Nem ismered? Nem láttad? Nem tudod melyik szobában lakik?" Végül bekopogtam...
Megtaláltam, valóban itt lakik, már csak várnom kell rá...
De elkéstem. Nincsen tovább.
Szóljon tehát egy saját dal erről az emlékről:

2010. január 10., vasárnap

Rehab process @basement

Már megint interaktívkodni akartam, hogy lehessen valami látványosat fölnyomni a blogra.
A videókamerámtól mindenki megijed, beparáznak és nem néznek a kamerába amikor a kamerába kéne nézniük. /szóismétlés 4ever/ Szóval ezen felismerésemen fölbuzdulva megpróbáltam a mobiltelefonom segítségét igénybe venni videófelvételek készítéséhez, hátha attól nem ijednek meg úgy a kedves emberkék...
És valóban, a teszt eredményén látszik, hogy sokkal hatékonyabb a kompetens videófelvétel elérése érdekében, ha a mobiltelefonomat használom. Nem ijednek meg a gyerkőcök:-D
Az egyetlen baj az, hogy a hangminőség elég gyatra lett a tegnapi felvételeken, amikor is ellátogattam a filmklubba és elkezdtem "interaktívkodni". Szerencsére meg tudtam menteni a helyzetet, mint ahogy azt majd meg is láthatod...
Szoval a lényeg az, hogy miután megnéztük a fergeteges Bakancslista c. filmet, lehúztunk a kollégákkal és kolléganőkkel a pincébe, egy kcisit kiereszteni a gőzt pár billiárd és pingpongjáték kíséretében. És amikor beléptünk a pingpong terembe... A lélegzetünk is elállt a látványtól. Amit láttunk:
"Pingpong labda adagoló gép" Hát élvezet volt kezelésbe venni a masinát, ilyet még nem nagyon láttunk azt hiszem. És hogy az ünnep még teljesebb legyen pár percnyi élvezet és játék után Fish kollégánknak sikerült is kezelésbe vennie a szerkezetet. Hogy úgy mondjam levette azt a lábáról. Az ő jóvoltából "Hogyan szereljünk meg egy tönkretett pingponglabda adagoló gépet" játékot játszottunk, azaz hogy játszottak ők, merhogy én közbe ugye kameráztam a nagysikerű rehabilitációs kísérletet:


Szóval a sikeres összeszerelési kísérlet után, jöhetett a hamburgerevés és a borkostolás a klubban. Sajnos eme alkalomról már nem készült interaktív videóösszeállítás, de amint elkérem Domi barátomtól a képeket, majd fölnyomok ide egy párat, hogy azér mégiscsak legyen valami emlék erről is.
Hát erről ennyit... Jó kis evening volt:-)


2010. január 8., péntek

Közös Pont

Nemrég kaptam egy mailt a Közös Pont nevű, gittegyletnek cseppet sem minősülő team nevében. Értékes szolgálatra buzdít, ugyhogy gondoltam megosztom veletek is, hátha vkinek megjön a kedve a dologhoz.


"Kedves Fiatalok!
Akik még nem hallottak a KözösPontról, azoknak azért, akik már
hallottak, azoknak emlékeztetőül; mi is a KözösPont.
Olyan evangélikus, katolikus és református egyházak által alapított
ökumenikus ifjúsági szolgálat Krisztusért a fiatalok között, mely az
elmúlt évek során több ifjúsági fesztiválon (Sziget, Volt, Hegyalja,
Efott) végzett evangelizációjával vált ismertté. Az idei évben is
további fiatalokat szeretnénk bevonni közösségünkbe és munkánkba.
Elkötelezett 18 és 30 év közötti (katolikus) fiatalokat keresünk, akik
magukénak érzik a mai világ fiataljainak problémáit, válaszul el
akarják vinni közéjük Krisztus örömhírét, és ezért szeretnének részt
venni az ökumenikus misszióban.
A szolgálatban való részvételre a felvétel két lépcsőben (írásbeli és
szóbeli elbírálással) történik.
A mellékletben találod a jelentkezési lapot a fontos-pontos
információkkal együtt!"


Hmm lehet hogy el kéne menni a Szigetre...


2010. január 6., szerda

nemsokára fellépés és még alig tudom pár dal szövegét
hmm el kéne kezdeni tanulgatni őket...

2010. január 5., kedd

Csődtömeg

Ma megint sikerült megbolygatniuk a lelkivilágomat! És már megint ez a rohadt továbbtanulás...
Fingom nincs hova kéne jelentkeznem, átböngésztem minden könyvet, az összes egyetem összes szakáról elolvastam mindent, ma vettem meg az OKJ-s kézikönyvet, de tanácstalanság tanácstalanság hátán bennem. (Azért ezek a fazonok szépen mosolyognak itt a képen. wííííí.) Persze eközben mindenki erről beszél. "Tételek így tételek úgy, felvételi így felvételi úgy" Hova mész továbbtanulni??" "Még nem döntötted el? Lassan már ideje lenne!"
Tudom öregem, tudom!!! Nade more! Szal érted na!
Az egyetlen dolog amihez valamilyen szinten elhivatottságot érzek az a tanítás. Tanítani akarok, igen, tanítani az jó lenne... Az egyetlen baj persze csak az, hogy állásajánlat nuku, jó fizetés nuku, megélhetés nuku. Hát igen és már el is vesztegettem 3+X évet. No nembaj persze, lépjünk csak tovább, majd lesz valahogy...
Összességében egy merő csődtömegnek mondhatom magam, és ez felettébb nagy büszkeséggel tölt el! Arra már ki sem térek, hogy mennyit tudok abból amennyit az érettségihez tudni kéne... Na mind1. Fő a pozitív hozzáállás és a versenyszellem! Lassan ugyis kocsiba ülök, szoval meg kell nyugtatnom drága lelkivilágomat.
Bulizni kéne... Elmenni, berúgni, táncolni, csajokat fölszedni, vadul szeretkezni amíg el nem ájulunk...
De azthiszem azért erre mégsem fog sor kerülni.
Bettina kolleganőmet föl kéne már hívnom, hogy ugyan hogy gondolta ezt az együttkajálós dolgot a héten. Én mondtam benne vagyok, csakhát ő Kaposvárra megy a es vizsgázik a szegény pára. Így nemigen fogunk tudni találkozni.
Na mind1 is azthiszem mára ennyi éppen elég...

2010. január 3., vasárnap

Hála

A nagy karácsonyi, szilveszteri világzsongás a végéhez közeledik. Holnaptól egy új évtized új mániákus munkahete veszi kezdetét. Egy korszak lezárul. Az iskolák kinyitnak, az utcákat elözönlik az emberek, az utakon hóba tapadva csúsznak majd az autók kerekei, a világ visszatér jól megszokott hétköznapi menetrendjébe.
Ahogy ezek a gondolatok özönlik el szerény gondolataimat, arra jutottam, hogy hálaadással tartozom. Talán nem az utóbbi év volt a legjobb, talán nem is lesz soha jobb, vagy talán ez volt a legjobb, vagy ez se volt jobb, mint a többi, ami nem a legjobb... Rövidre zárva, egyszerűen csak hálát kell adjak! Hálát azért, hogy vagyok, hálát azokért akik körülöttem vannak, hálát a kudarcokért, az örömökért, hálát a halálért és halált a háláért. Hálát azért, hogy az élet nem a kény és kedv szerint alakul, hálát azért mert nincs legjobb barátom, hálát azért mert nincs senki akivel megoszthatnám önmagam, hálát azért, hogy nem kapok viszonzást, hálát, hogy senki sem vagyok. Hálát adok, mert így vagyok a legtöbb!
És kinek is tartozom hálaadással? Hát döntsd el te! Neked igen? Neked igen!:-)

2010. január 1., péntek

hát igen...
nagy erőfeszítések kísérletezések és tesztelések eredményeképpen elkészült a TVSS egyéves, jubileumi adása. www.ifigodollo.hu