2011. május 21., szombat

Ez vagyon

- Nagymarosi filmpremier. Sok kíváncsi ember, tetszett nekik a film. Jó volt.
- Ebéd a Duna-parton. Mindeközben rájöttem, mennyire nagy dolog, amikor a lány, akit szeretek, és ő viszont szeret, a vállamra hajtja a fejét, és megpihenve onnan szemléli a világot. Nem fogtam még fel ennek a boldogságát. De ma igen!
- Forgatás, sörözés, szédülés, sós rágcsa, extra mini méretű hot-dog menü 670 forintért, jégkrém, vonat, állomás, kosz.

Nap végén pedig közös ima a volt osztályommal. Niki meghalt...
Tegnap, amikor megtudtam 10 percig remegtem. Nem hittem el. De most, hogy este mindannyian együtt elgyászoltuk őt, azt érzem, hogy jó helyen van. Azon a helyen, ami neki lett készítve. Dicsőség az Istennek!

Nagyjából ennyi történt ma. Kicsit még zaklatott vagyok, de hiszem, hogy nem sokáig. Mennem kell tovább, tenni a jót és ráhagyatkoznom Istenemre. Hiszem, hogy szeret, hiszem, hogy segít. Viszonoznom kell ezt, jobban, mint ahogy eddig tettem. Igyekezni fogok megígérem! Mert nem tudhatom az órát... Viszont azt tudom, hogy élni akarok még ezen a Földön!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése