Gyerekkoromban mindig is rühelltem azt, amikor a tanítónéni úszni vitt minket. wáááá utááltam!! Rühelltem a vízbe menni. Egyszerűen azért, mert hideg volt. Mindig megfagytam. Nyilván ez annak is köszönhető, hogy semmilyen hájréteg nincs rajtam, ami védene.
De mostanában kezdek rájönni, hogy ez az úszás dolog mégsem olyan rossz cucc... Sőt, már néha egészen hiányzik! Kell a testmozgás, rengeteg izmot megmozgat, jó dolog!
Szóval ezt a gyerekkori kis baromságomat is kinőttem, mint ahogy sok minden mást is, amik megkötöztek régen, és nem engedték, hogy teljesen el tudjam engedni magamat és minden ízében élvezhessem az életet. Sok minden elmúlt, de jött helyükbe más. Most mással küszködök, de talán ezeket is kinövöm majd... Csak szar, hogy mostanában nem tudom teljes pompájában és fényében élvezni az életemet.
Sok félelem van bennem. Nagyon sok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése