Emlék

Egyszer régen szerelmes voltam... Merthogy ilyen is van ugye! Szóval szerelmes voltam, aztán vége lett. Vanilyen. Zátonyra futottunk. Egyszercsak rájöttem nem vagyok szerelmes abba akibe régen igen.

Aztán teltek a napok, jöttek a hetek és éreztem, hogy valami visszahív. Visszahív egy érzés, egy csók, egy hely... Visszahív egy emlék. És szerelmes lettem. Újra. Szerelmes lettem az érzésbe, ami hozzá fűzött, szerelmes lettem a nyárba ami a mienk volt, szerelmes lettem a zenébe, ami szíveket kötött egybe, szerelmes a vonatba, amivel hazament, szerelmes a levegőbe, a holdfénybe, az éjszakába, a kálváriába, az állomásba, a pályaudvarba, a templomba... Az emlékekbe

Minden ugyanolyan maradt. Csak ő változott meg. És én...
Nyomot hagyott a szívemen, belém égett és megigézett.És a dalba még mindig szerelmes vagyok: