Álom

Képzeld el azt, amikor álmodsz!
Nem érzékeled az időt, nem vagy tisztában a realitásokkal, pillanatok alatt átcsöppensz egyik helyszínről a másikra! És biztos volt már olyan élményed is, amikor tudtad, hogy álmodsz, de mégsem tudtál belőle felébredni.
Nos. Valami hasonlót élek át mostanság én is, azzal a különbséggel, hogy én ébren vagyok, de mégis minden olyan körülöttem, mintha aludnék, és egy másik dimenzióban élnék. Eltompulnak az érzékeim, pillanatok alatt új kanyarokat vesz az életem. Néha úgy érzem, mintha képtelen lennék értelmezni azokat a történéseket, amik körülöttem zajlanak. Félelmetes! Csak lépek egyik lábamról a másikra, de nem érzem a talajt, mintha a levegőben lépkednék!
Pár napja érzem mindezt. Olyan mintha meghaltam volna és egy világon túli szemüvegen keresztül nézném saját magamat. Néha elfog a gondolat, hogy most nem ott kellene lennem ahol vagyok, és nem azt kellene tennem amit éppen teszek, nem azokkal az emberekkel akik körülvesznek és valójában nem is kellene léteznem sem. Amit eddig magaménak éreztem, most már olyan, mintha nem is az enyém lenne. Idegen vagyok a saját otthonomban!
Mindez csak a kialvatlanságom következménye. Legalábbis remélem...