Van nekem egy Kriszti nevű ismerősöm, akivel mostanában egészen kellemesen tudjuk az időnket eltölteni egymás feledhetetlen társaságában, ennek megkoronázásaként pedig, tegnap sikerült belopóznunk a MÜPÁ-ba, annak is a legfelső szintjére, majd a tetőteraszra, ahol tulajdonképpen az égadta világon egy lélek nem volt se kint se bent. Ez csak annyiban volt kellemetlen, hogy mikor észrevettük, hogy valaki titokban mégis ránk zárta az ajtót, senkinek se tutunk szólni, hogy fennragadtunk.
Hálég azért szerencsésen túléltük a dolgot és visszataláltunk, de úgy gondoltuk ezt veletek is meg kell osztanunk, úgyhogy még1x fölmentünk megkísérteni a sorsot, de ezúttal már élő egyenes adásban!
Hát így néz ki a MÜPA amikor, egy lélek sincs az emeleten rajtunk kívül...
ari
VálaszTörlés