Hát szóval, az a nagy helyzet, hogy miközben úgy éreztem hazafelé sétálva, hogy minden az átlagos menetrendjében zajlik, egyszercsak az út túloldalán Juli barátom köszönt rám kedvesen és bájosan, ahogyan ő szokott. Ahogyan az ilyenkor lenni szokott beszélgettünk beszélgettünk, aztán egyszercsak hirtelen felindulásból megkérdezte tőlem, hogy ugyan hogy lehetséges az, hogy nekem nincsen blogom.? Először nem hangzott többnek számomra, mint egy egyszerű hétköznapi kérdés, de aztán egyszercsak magamtól is megkérdeztem: -Hogyhogy nekem nincsen blogom??- Amint látod olyannyira feszélyezett ez a kérdés, hogy rögtön meg is kérdeztem Ádám barátomat, hogyan is kéne hozzáfogni egy ilyen nagyszabású eksön megszerkesztéséhez. Ádám, elmondta én megcsináltam Voálá íme: "huszard.blogspot.com"
Hát manapság ez már csak így megy, aztán meglássuk mi sül ki belőle;-)
voálá... avagy tanulsz-e franciát? :) egy egyszerű hétköznapi kérés: folytasd! És írogass!
VálaszTörlés