A Brains története egyáltalán nem szokványos: a zenekar 1994-es szentendrei megalakulása óta újra és újra megalakul, gyakorlatilag 2010-re nyerte el véglegesnek tekinthető formáját, zeneileg pedig egészen mást képvisel, mint a kezdetekben. Az első években még hardcore-ban utaztak, aztán áteveztek a funk rockra, és egy ponton még fúvósok is voltak a csapatban. A hőskorszak lenyomatát három lemez, a ’97-es Színek, a ’98-as Semmi komoly és a 2001-es Dunakanyar rasztabanditái őrzi. A 2006-os Humanual lemez már az „újkori” Brainst idézi, ekkor csatlakozott ugyanis a zenekarhoz MC Columbo, és vele készült el a következő, Top Shotta című 2008-as album is, amely egy olyan stíluskavalkádot hozott – drum and bass, hip-hop, rock, ragga –, amely élőben rendkívül hatásosan szólal meg, és aminek köszönhetően a Brains az ország egyik legizgalmasabb koncertzenekarává nőtte ki magát. 2010-ben egy újabb tagcsere után a zenekarba bekerült a Másfélből ismert Ujj Zoli dobos és Lukács Levi billentyűs, és ez az ötös készítette el végül a Brains eddigi legjobb, legfrissebb, legdirektebb, legpartiképesebb hangzású nagylemezét, a 2011 elején megjelent Refresh The Style-t.
2011. december 30., péntek
2011. december 28., szerda
2011. december 27., kedd
2011. december 26., hétfő
Hol vagy???
Az emberek romokban. Komolyan mondom még életemben nem láttam ennyi ketté tört szívet, csalódott, kétségbeesett és reményvesztett életet mint most Karácsony címszó alatt...
Keser, nyomor, kiüresedés és siralom karácsonya ez mennyi de mennyi embernek... Istenem!!
A nagyszüleimnél voltunk ma. Belenéztem a szemükbe és csak a nyomort láttam. Akkora gödörben van az életük, amiből sohasem fognak tudni kimászni. 60 év lerakódásai, szennyei, ballépései... Istenem!! Pedig mennyivel szebb életük lehetne... és mennyire jó lenne!!
Másnak meghalt a gyermeke. Csakúgy. Most, Karácsonykor.
Anyámék hullafáradtak, lassan már aludni nincs erejük...
Istenem!! Hol vagy??? Karácsony... amikor a fény jön a világba... hát valahogy ezt most nehéz...
Egyszerűen fáj, hogy ekkora lelki nyomorban élünk. És persze van reménység, van kilátás, van megváltás... De ez most a sötétség ideje.
Inkább Nagypéntek, mint Karácsony...
Keser, nyomor, kiüresedés és siralom karácsonya ez mennyi de mennyi embernek... Istenem!!
A nagyszüleimnél voltunk ma. Belenéztem a szemükbe és csak a nyomort láttam. Akkora gödörben van az életük, amiből sohasem fognak tudni kimászni. 60 év lerakódásai, szennyei, ballépései... Istenem!! Pedig mennyivel szebb életük lehetne... és mennyire jó lenne!!
Másnak meghalt a gyermeke. Csakúgy. Most, Karácsonykor.
Anyámék hullafáradtak, lassan már aludni nincs erejük...
Istenem!! Hol vagy??? Karácsony... amikor a fény jön a világba... hát valahogy ezt most nehéz...
Egyszerűen fáj, hogy ekkora lelki nyomorban élünk. És persze van reménység, van kilátás, van megváltás... De ez most a sötétség ideje.
Inkább Nagypéntek, mint Karácsony...
2011. december 24., szombat
Hát akkor...
...sok locsolót kívánok mindenkinek!
Diana Krall - Have Yourself a Merry Little Christmas.
Diana Krall - Have Yourself a Merry Little Christmas.
2011. december 22., csütörtök
KIM Karácsony
2011. december 20., kedd
2011. december 18., vasárnap
2011. december 15., csütörtök
Most ez
- sötét van.
- mindenki depis... énis.
- továbbra is szarunk egymásra és arra, ki mit gondol
- mindig mindenkinek igaza van
- üresség, keresés...
- nincs pénz.
- azt se tudom, hova nézzek, összezavarodtam...
Advent van. A fény jövetele, az ünneplés ideje... Körbenézek, de valahogy sehol sem látom ezt. És azt hiszem már annyira hozzászoktam, hogy fel sem tűnik. Rettenet...
- mindenki depis... énis.
- továbbra is szarunk egymásra és arra, ki mit gondol
- mindig mindenkinek igaza van
- üresség, keresés...
- nincs pénz.
- azt se tudom, hova nézzek, összezavarodtam...
Advent van. A fény jövetele, az ünneplés ideje... Körbenézek, de valahogy sehol sem látom ezt. És azt hiszem már annyira hozzászoktam, hogy fel sem tűnik. Rettenet...
2011. december 6., kedd
2011. december 2., péntek
Gondviselés
Még a nyáron, egy Margit-szigeti napfényes beszélgetés alatt egy jóbarátom mesélt nekem egy cégről, amiben benne van. Elmondta, miért szeret benne lenni, miért szereti csinálni és hogy becsületes pénzt tud vele keresni. Nagyon vonzónak tűnt számomra, és ami még izgalmasabb, felcsillant a lehetőség, hogy én is beléphessek ebbe. Így aztán ősz elején addig fúrtam, faragtam, mígnem találkoztam a cégnek a vezetőjével, aki azt mondta, megvan bennem a "kisugárzás", bátran beléphetek. Ehhez mindössze egy pár napos képzést kellett volna elvégeznem, aztán irány horány, csinálhattam volna. Azonban akkor úgy láttam, most nincs erre szabad kapacitásom, így még várnék vele. Semmi gond nem volt, annyi időt kaptam, amennyit szerettem volna. Zsír.
Aztán most novemberben úgy alakult, hogy el tudom kezdeni. Fel is hívtam a fővezírt, aki nagy örömmel és nyíltsággal fogadta a hírt. Hétfő volt akkor, szerdán mehettem volna. Azonban amint letettem a telefont valami elszakadt... Nagyon érdekes dolog történt. Egy pillanatra bezárult minden, ami a külvilágból érkezett és valami megszólalt nagyon nagyon nagyon mélyen. Nem is tudom megfogalmazni, hogy mi volt. Nem merem azt mondani, hogy a lelkiismeretem, sem azt, hogy valami Freud féle tudattalan. Nevezzük intuíciónak. A lényeg, hogy mintha egyenesen belesúgta volna a fülembe, hogy NE! ÁLLJ! NE CSINÁLD!
Kétségbeestem. Ugyanis nagyon, de nagyon szerettem volna elkezdtem ezt a dolgot, erre most valami hülye hang azt mondja, hogy ne?? Mi a franc van? - kérdeztem magamtól nagyon dühösen. És habár minden tudatosságom és racionalitásom ellenkezett vele, írtam egy emailt a főninek, hogy bocs, de mégsem...
Aztán persze jött az önmarcangolás, hogy "dehülye vagy, hát itt volt a lehetőség erre ilyet csinálsz"... Zavart voltam. Kérdeztem az Istent, hogy "figyi, ez most a te akaratod lenne? Vagy mi ez?" Sokáig nem kaptam választ...
Aztán tegnap jött egy sms a fent említett jóbaráttól: "Kirúgtak"
Aztán elmesélte, hogy miért. Persze azért, mert nem hozott elég pénzt a konyhára, és "nem éri meg tovább szeretnie őt a főninek, mert a szeretet számára túl nagy pénzbeli áldozattal jár". Lehidaltam. És egyszerre tudatosult bennem, hogy miért is mondta az a belső hang, amit mondott... Az Isten gondviselése... Jól tudta, hogy nem ez az én utam, és nem tudtam volna megmaradni. Persze mondhatjuk a szokásos sztereotípiákat, hogy minden főnök ilyen, meghogy nehogy asziggyem már, hogy van olyan vezető, akit nem a pénz hatalma hajt. Ezeket ismerem. És jól is tudtam. De engem is elkapott a sikervágy, a pénz illata... És mos tmár tudom, hogy hiába kereshetnék marhajól ebben a cégben, nem fogok többet foglalkozni ezzel. Az én Uram megmutatja nekem, hogy merre kell mennem.
Azért írtam le ezt, mert már nagyon régóta nem történt velem ilyen, hogy ennyire konkrétan érezzem, hogy Valaki irányítja a léptemet, és nem engedi, hogy nagy baromságokat csináljak.
Érdekes tapasztalat volt, sokat tanultam belőle.
Aztán most novemberben úgy alakult, hogy el tudom kezdeni. Fel is hívtam a fővezírt, aki nagy örömmel és nyíltsággal fogadta a hírt. Hétfő volt akkor, szerdán mehettem volna. Azonban amint letettem a telefont valami elszakadt... Nagyon érdekes dolog történt. Egy pillanatra bezárult minden, ami a külvilágból érkezett és valami megszólalt nagyon nagyon nagyon mélyen. Nem is tudom megfogalmazni, hogy mi volt. Nem merem azt mondani, hogy a lelkiismeretem, sem azt, hogy valami Freud féle tudattalan. Nevezzük intuíciónak. A lényeg, hogy mintha egyenesen belesúgta volna a fülembe, hogy NE! ÁLLJ! NE CSINÁLD!
Kétségbeestem. Ugyanis nagyon, de nagyon szerettem volna elkezdtem ezt a dolgot, erre most valami hülye hang azt mondja, hogy ne?? Mi a franc van? - kérdeztem magamtól nagyon dühösen. És habár minden tudatosságom és racionalitásom ellenkezett vele, írtam egy emailt a főninek, hogy bocs, de mégsem...
Aztán persze jött az önmarcangolás, hogy "dehülye vagy, hát itt volt a lehetőség erre ilyet csinálsz"... Zavart voltam. Kérdeztem az Istent, hogy "figyi, ez most a te akaratod lenne? Vagy mi ez?" Sokáig nem kaptam választ...
Aztán tegnap jött egy sms a fent említett jóbaráttól: "Kirúgtak"
Aztán elmesélte, hogy miért. Persze azért, mert nem hozott elég pénzt a konyhára, és "nem éri meg tovább szeretnie őt a főninek, mert a szeretet számára túl nagy pénzbeli áldozattal jár". Lehidaltam. És egyszerre tudatosult bennem, hogy miért is mondta az a belső hang, amit mondott... Az Isten gondviselése... Jól tudta, hogy nem ez az én utam, és nem tudtam volna megmaradni. Persze mondhatjuk a szokásos sztereotípiákat, hogy minden főnök ilyen, meghogy nehogy asziggyem már, hogy van olyan vezető, akit nem a pénz hatalma hajt. Ezeket ismerem. És jól is tudtam. De engem is elkapott a sikervágy, a pénz illata... És mos tmár tudom, hogy hiába kereshetnék marhajól ebben a cégben, nem fogok többet foglalkozni ezzel. Az én Uram megmutatja nekem, hogy merre kell mennem.
Azért írtam le ezt, mert már nagyon régóta nem történt velem ilyen, hogy ennyire konkrétan érezzem, hogy Valaki irányítja a léptemet, és nem engedi, hogy nagy baromságokat csináljak.
Érdekes tapasztalat volt, sokat tanultam belőle.
2011. november 29., kedd
Ismét DTV forgatás
Rédicsen jártunk a gördeszkás papnál. Adás dec. 18. 10:30.
A mai nap véggondolata: "Nem érzem rá méltónak magam"
A mai nap véggondolata: "Nem érzem rá méltónak magam"
 | |
| Igazi, jóízű rántottát is ettünk |
2011. november 26., szombat
2011. november 24., csütörtök
Önzően élek
Telnek-múlnak a hétköznapok. Építem parányi kis életemet. Tanulok, tanítok, dolgozom. És aggódom néha. Aggasztanak a küzdelmeim. Küzdelmek az egyetemen, az emberi kapcsolatokban, saját énemben, stb. Amik persze teljesen természetesek és egészségese és jó, hogy vannak.
De aztán egyszer csak felnézek és rájövök, hogy basszus... mennyiremennyiredemennyire apró vagyok. Hol vagyok én a mindenséghez képest? Mit érek én? Semmit! Semmi hatalom nincs a kezemben. Porszem vagyok, még annyi sem. És én ennek a porszemnek az apró-cseprő dolgaiért aggódom, küzdök, ezekért próbálok ügyködni úgy, hogy az minél jobb és szebb legyen nekem. Dehát hol vagyok én a végtelenhez képest? Sehol.
Önzően élek...
"Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök! Nem több az élet az eledelnél s a test a ruhánál? Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak, csűrbe sem gyűjtenek - mennyei Atyátok táplálja őket. Nem többet értek ti náluk? Ugyan ki toldhatja meg életét csak egy könyöknyivel is, ha aggodalmaskodik?"
De aztán egyszer csak felnézek és rájövök, hogy basszus... mennyiremennyiredemennyire apró vagyok. Hol vagyok én a mindenséghez képest? Mit érek én? Semmit! Semmi hatalom nincs a kezemben. Porszem vagyok, még annyi sem. És én ennek a porszemnek az apró-cseprő dolgaiért aggódom, küzdök, ezekért próbálok ügyködni úgy, hogy az minél jobb és szebb legyen nekem. Dehát hol vagyok én a végtelenhez képest? Sehol.
Önzően élek...
"Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök! Nem több az élet az eledelnél s a test a ruhánál? Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak, csűrbe sem gyűjtenek - mennyei Atyátok táplálja őket. Nem többet értek ti náluk? Ugyan ki toldhatja meg életét csak egy könyöknyivel is, ha aggodalmaskodik?"
2011. november 21., hétfő
... aztán spontán sörözést tartottunk a Bosnyák lányokkal :)
Csak szolidan persze
Megbesz
Tegnap gyönyörű, festői szépségű helyen voltunk előkészíteni a következő galgás talit Galgamácsán. Persze volt idő a krisztusi kapcsolatok ápolására is:
2011. november 20., vasárnap
Gondolat
"Körülöttem forrong minden! Vitázó politikusok, választásra készülnek, jót akarnak, dicsérik magukat és szidják egymást. Kapzsi bankárok által felhergelt, fölösleges üveggyöngyök után futkosó, kapkodó emberek kiabálnak, vagy értetlenül, tanácstalanul néznek maguk elé. És itt vannak a naponta megfagyó hajléktalanok, a harcot a hitelek súlya alatt feladó vállalkozók, a munkanélküliek, az olcsó termékeket reklámozó médiák, és sorolhatnám tovább, de minek, hisz mindezt hihetetlen nagy példányszámban megteszi a sajtó, sok-sok csatornán önti a televízió, a megannyi honlap.
Ülök és látom, hogy jön Krisztus Király, közeledik csendesen, méltósággal, hozzám, hozzánk, mint hajdan Jeruzsálem falai felé. Megáll, és hos.- szan néz. Testemben hatalmas félelem remeg. Csak le ne borulj sírva előttünk, Istenünk!"
/Böjte Csaba/
Ülök és látom, hogy jön Krisztus Király, közeledik csendesen, méltósággal, hozzám, hozzánk, mint hajdan Jeruzsálem falai felé. Megáll, és hos.- szan néz. Testemben hatalmas félelem remeg. Csak le ne borulj sírva előttünk, Istenünk!"
/Böjte Csaba/
2011. november 18., péntek
Máshol...
Tudod... néha úgy jó lenne elmenni innét. Messzire, nagyon messzire!
Senkit sem ismerni, mindent elfelejteni és futni amíg csak lehet. Aztán megállni, békét találni valahol máshol.Újakat szeretni!
Senkit sem ismerni, mindent elfelejteni és futni amíg csak lehet. Aztán megállni, békét találni valahol máshol.Újakat szeretni!
2011. november 14., hétfő
Gyorsan mondjad máá
- Haló, mondd gyorsan!!
- ...
- Mondom gyorsan mondjad máá!!
- ...
- Igen, de gyorsan mondjad mer' közbe' megy a internet is a telefonomon!!!!!
- ...
- Mondom gyorsan mondjad máá mer internetezek közbe'!!!!!
- ...
- Nem, a telefonomon!!!!
- ...
- Igen, igen!
- ...
- Na jóvan akkoo!
- ...
- Na jó leteszem most, mer megy a internetem!!
- ...
- Heló!
/4-es villamos/
- ...
- Mondom gyorsan mondjad máá!!
- ...
- Igen, de gyorsan mondjad mer' közbe' megy a internet is a telefonomon!!!!!
- ...
- Mondom gyorsan mondjad máá mer internetezek közbe'!!!!!
- ...
- Nem, a telefonomon!!!!
- ...
- Igen, igen!
- ...
- Na jóvan akkoo!
- ...
- Na jó leteszem most, mer megy a internetem!!
- ...
- Heló!
/4-es villamos/
2011. november 13., vasárnap
2011. november 9., szerda
A szlovák-magyar testvérkapcsolatok
Eva, egy jóbarát Szlovákiából. Nem mellesleg a madridi találkozó kommunikációs részlegének egyik főtörzsfőnöke volt, tehát márcsak a szakmai kapcsolatok ápolása érdekében is nagy öröm volt, hogy ellátogatott hozzánk pár napra.
Sőt, mint kiderült, főzni s remekül tud. Spagettit ettünk, nomeg persze koccintottunk a magyar-szlovák barátságra is! :)
Sőt, mint kiderült, főzni s remekül tud. Spagettit ettünk, nomeg persze koccintottunk a magyar-szlovák barátságra is! :)
2011. november 4., péntek
Kontroll - mertmost filmkritikát írok jóvan? :)
Sosem rajongtam a magyar filmekért. Bármennyit is láttam, mindegyikben volt valami tipikusan fura íz, ami csak és kizárólag a magyar alkotásokra jellemző. Lehet, hogy bennem van a hiba, de nekem valahogy sosem jött be. Így nem is nagyon érdeklődtem a hazai piac termékei után.
Tegnap viszont megnéztem a Kontroll c. filmet. Nimród Antal 2003-as alkotásáról van szó, amely akkoriban nagy port kavart. Valójában lehetett volna egy amerikai tömegfilm is. Van a jó, van a rossz, van a vonzó főhős és a szépséges medvekisasszony, blablabla... Tipikus... mondhatnánk. Kicsit úgy is érzem, túl sok minden lett belesűrítve a filmbe, és nem mindegyik részt sikerült kidolgozni. Nagyobb hangsúlyt kapnak a poénos, karikatúra-szerű jelenetek. A hangulat, meg az egész téma alapján vártam volna valami csavaros fordulatot, valami meglepőt, de annyira nem találtam ilyet, hogy azt hittem én néztem be valamit. Pedig nem... (Legaláb skizofrén lett volna a főhős, vagy valami...)
Szóval a sztori nem nagy ügy. De maga az, hogy az egészet levitték a metróba, az nagyon derék dolog volt! És ennek így már íze van! Számomra legalábbis. Furcsa íz, de mindenképpen megragadó. Külön pikantériát ad, hogy metróellenőrök mindennapjait festi a filmvászonra Nimród Antal. Megvetett, lenézett emberek mindennapjait. Mégha félig fiktív módon is, de sikerült jót kihozni ebből.
A kamerakezelést és a képi megjelenítést is dicsérhetőnek tartom. Van ugyan néhány "béna" és átlátszó megoldás, de összességében élvezhető.
És a képi utómunka is szép lett.
Talán nem a legjobb magyar filmként él a köztudatban, de az első olyan honfitárs mű, amely elnyerte a tetszésemet.
Ha még nem láttad, nézd meg!
Tegnap viszont megnéztem a Kontroll c. filmet. Nimród Antal 2003-as alkotásáról van szó, amely akkoriban nagy port kavart. Valójában lehetett volna egy amerikai tömegfilm is. Van a jó, van a rossz, van a vonzó főhős és a szépséges medvekisasszony, blablabla... Tipikus... mondhatnánk. Kicsit úgy is érzem, túl sok minden lett belesűrítve a filmbe, és nem mindegyik részt sikerült kidolgozni. Nagyobb hangsúlyt kapnak a poénos, karikatúra-szerű jelenetek. A hangulat, meg az egész téma alapján vártam volna valami csavaros fordulatot, valami meglepőt, de annyira nem találtam ilyet, hogy azt hittem én néztem be valamit. Pedig nem... (Legaláb skizofrén lett volna a főhős, vagy valami...)Szóval a sztori nem nagy ügy. De maga az, hogy az egészet levitték a metróba, az nagyon derék dolog volt! És ennek így már íze van! Számomra legalábbis. Furcsa íz, de mindenképpen megragadó. Külön pikantériát ad, hogy metróellenőrök mindennapjait festi a filmvászonra Nimród Antal. Megvetett, lenézett emberek mindennapjait. Mégha félig fiktív módon is, de sikerült jót kihozni ebből.
A kamerakezelést és a képi megjelenítést is dicsérhetőnek tartom. Van ugyan néhány "béna" és átlátszó megoldás, de összességében élvezhető.
És a képi utómunka is szép lett.
Talán nem a legjobb magyar filmként él a köztudatban, de az első olyan honfitárs mű, amely elnyerte a tetszésemet.
Ha még nem láttad, nézd meg!
2011. november 2., szerda
2011. október 29., szombat
A 72 óra nyertes riportalanya
Hál'istennek az új gépen teljesen rendeltetésszerűen fut a Vegas. Nincsenek lefagyások, nincsenek szaggatások, nincsenek újraindítások, nincsenek bugok... Anyám micsoda életérzeés!
Persze pihenni nem hagyhatom sem a gépet sem pedig magamat. Készülőben a következő nagy projekt: 72 óra kompromisszum nélkül.
Meg is találtam a nyersanyag nyertes riportalanyát:
Persze pihenni nem hagyhatom sem a gépet sem pedig magamat. Készülőben a következő nagy projekt: 72 óra kompromisszum nélkül.
Meg is találtam a nyersanyag nyertes riportalanyát:
2011. október 24., hétfő
Na megvettem a notit :)
Ma délután végre sikerült nyélbe ütni a hónapok óta tartó laptopvásárlásos mizériát.
Ott voltunk a kicsomagolásnál:
Ott voltunk a kicsomagolásnál:
2011. október 23., vasárnap
Tudom, hogy izé, de akkor is tetszik!
K..vás, meg babás, de nagyon király a klip! Kiváló dinamikák, lendületes kameramozgás, ütemes koreográfia és a szám is jó, a hangszerelésről már nem is beszélve!
Kedvenc rész az 1:46-os hátulról előre fele kamerabetolós fejrázós jelenet!
Giccses, de mégis igényes klip!
Köszönet érte Tímár Ágnes kolleginánknak! :)
Kedvenc rész az 1:46-os hátulról előre fele kamerabetolós fejrázós jelenet!
Giccses, de mégis igényes klip!
Köszönet érte Tímár Ágnes kolleginánknak! :)
2011. október 20., csütörtök
Étterem. Mert megtehetem! :D
Kedden Pizza Tomival.
Szerdán Pizza Krisztivel.
Ma Pizza Krisztivel.
Az étteremben való evészet az egyik legkreatívabb módja az emberi kapcsolatok építésének. Elhatároztam, nem fogok ügyet csinálni abból, mikor megyek be egy étterembe és mennyit spórolhatok azon, ha kinn maradok. Nem fogom görcsösen a bukszámat nézni. Egy jóízűt eszek. Mert megtehetem! :D És ezért különösen is hálás vagyok a Mindenhatónak.
Szerdán Pizza Krisztivel.
Ma Pizza Krisztivel.Az étteremben való evészet az egyik legkreatívabb módja az emberi kapcsolatok építésének. Elhatároztam, nem fogok ügyet csinálni abból, mikor megyek be egy étterembe és mennyit spórolhatok azon, ha kinn maradok. Nem fogom görcsösen a bukszámat nézni. Egy jóízűt eszek. Mert megtehetem! :D És ezért különösen is hálás vagyok a Mindenhatónak.
2011. október 19., szerda
Hideg
Tadammtadamm
Mivan mi? Nincs semmi!! Csak folyik az orrom. Meg tüsszentenem kell, aztán kiderül, hogy mégse és akkor ő úgy ott úgy dönti magát, hogy bennmarad ottan bent és az nem jó, viszont rossz. És nem meleg, hanem hideg van ottan az ablakon túl nagyon de nagyon! Múltkor -2 fokot mutatott a Windows7es hőmérőminialkalmazás. Kemény dolgok vannak ám itt errefele!
Mivan mi? Nincs semmi!! Csak folyik az orrom. Meg tüsszentenem kell, aztán kiderül, hogy mégse és akkor ő úgy ott úgy dönti magát, hogy bennmarad ottan bent és az nem jó, viszont rossz. És nem meleg, hanem hideg van ottan az ablakon túl nagyon de nagyon! Múltkor -2 fokot mutatott a Windows7es hőmérőminialkalmazás. Kemény dolgok vannak ám itt errefele!
2011. október 15., szombat
"Elindultunk a 72 órás projektre..."
"... Egy óra kellett volna, hogy odaérjünk, de ehelyett..."
Egyszóval 72 órás projektet forgattunk Ritával. A tervezettnél egy picit később érkeztünk...
Egyszóval 72 órás projektet forgattunk Ritával. A tervezettnél egy picit később érkeztünk...
2011. október 14., péntek
Forog a DTV project
Kedden elkezdődött a DunaTv-s munka. Forgatni voltunk Nyíregyházán egy iskolában, aztán visszadzsanáztunk Budára egy interjú erejéig. Reggel 7-től este 5-ig tartott a meló. 10 órás munkaidő. El tudnám viselni...
2011. október 13., csütörtök
2011. október 9., vasárnap
X faktor a TVShoeShine-ban
Legutóbb az "Ez az a nap" fesztiválon forgattunk, pont egy hete vasárnap.
Megkértek minket, hogy hamár úgyis van nálunk kamera, hagy lehessen megmutatni a tehetsíííget. Rendben, csináltunk egy interjút és szabad utat adtunk annak a bizonyos faktornak...
Íme a végeredmény. Csak erős idegzetűeknek!
Megkértek minket, hogy hamár úgyis van nálunk kamera, hagy lehessen megmutatni a tehetsíííget. Rendben, csináltunk egy interjút és szabad utat adtunk annak a bizonyos faktornak...
Íme a végeredmény. Csak erős idegzetűeknek!
Röpp
Röpimeccsen jártunk. Mert ilyet is kell néha...
Gödöllő simán nyert. 3-0.
Az ősz meg kegyetlenül hideg és elszomorító...
Gödöllő simán nyert. 3-0.
Az ősz meg kegyetlenül hideg és elszomorító...
2011. október 7., péntek
2011. október 5., szerda
Illúzió
Elgondolkoztam, vajon milyen lenne az élet ebben az országban,
- ha nem akarnánk folyton bizonygatni a saját igazunkat
- ha nem mások kárára tudnánk csak érvényre jutni
- ha nem éreznénk állandó szükségességét annak, hogy saját értékességünket bizonyítsuk mások és saját magunk előtt...
- ha nem kezdenénk el egyből moralizálni és fölényesen minősíteni mások megnyilvánulásait, hanem inkább megpróbálnánk fényt deríteni arra, hogy valójában miért is tett úgy a másik, ahogy.
- ha tudnánk bocsánatot kérni, amikor elrontunk valamit. Egyáltalán felismernénk és beismernénk, hogy elrontottuk, és nem másokra hárítanánk saját szégyenünket. Miért is olyan nehéz bocsánatot kérni? Mert féltjük saját büszkeségünket és önérzetünket. Ezért bocsánatkérés helyett inkább, mit teszünk? Megfordítjuk a tükröt és és azt mondjuk, hogy helyesen cselekedtem, csak te nem vagy képes megértni, hogy rosszul gondolkodsz! Ördögi kör...
- ha megtanulnánk alázatosnak lenni...
- ha többet örülnénk, mint amennyi időt az idegeskedésre, marcangolásra és a gyűlölet kultúrájának művészi kiépítésére költünk...
- ha tudnánk imádkozni másokért, önmagunkért, az országért...
- ha nem félnénk a bűneinktől...
- ha nem anyáznánk a villamoson :)
Nem akarom megmondani a frankót bármennyire is úgy tűnik. Ez a pár gondolat önmagam számára is követendő kell legyen.
- ha nem akarnánk folyton bizonygatni a saját igazunkat
- ha nem mások kárára tudnánk csak érvényre jutni
- ha nem éreznénk állandó szükségességét annak, hogy saját értékességünket bizonyítsuk mások és saját magunk előtt...
- ha nem kezdenénk el egyből moralizálni és fölényesen minősíteni mások megnyilvánulásait, hanem inkább megpróbálnánk fényt deríteni arra, hogy valójában miért is tett úgy a másik, ahogy.
- ha tudnánk bocsánatot kérni, amikor elrontunk valamit. Egyáltalán felismernénk és beismernénk, hogy elrontottuk, és nem másokra hárítanánk saját szégyenünket. Miért is olyan nehéz bocsánatot kérni? Mert féltjük saját büszkeségünket és önérzetünket. Ezért bocsánatkérés helyett inkább, mit teszünk? Megfordítjuk a tükröt és és azt mondjuk, hogy helyesen cselekedtem, csak te nem vagy képes megértni, hogy rosszul gondolkodsz! Ördögi kör...
- ha megtanulnánk alázatosnak lenni...
- ha többet örülnénk, mint amennyi időt az idegeskedésre, marcangolásra és a gyűlölet kultúrájának művészi kiépítésére költünk...
- ha tudnánk imádkozni másokért, önmagunkért, az országért...
- ha nem félnénk a bűneinktől...
- ha nem anyáznánk a villamoson :)
Nem akarom megmondani a frankót bármennyire is úgy tűnik. Ez a pár gondolat önmagam számára is követendő kell legyen.
2011. október 1., szombat
Van mibőől
Nos, mint már említettem van ez a DunaTv-s megkeresés. Egy új vallási műsor indul "Új Nemzet" címmel október 23-án. Ennek apropójából jártunk ma a stúdióban.
Van miből dógozniuk mit ne mondjak :)
Megmutatták nekünk a stúdiószobákat, meg egyéb ilyen finomságokat. Sőt, még az időjárásbemondónénivel is találkoztunk!
Van miből dógozniuk mit ne mondjak :)
Megmutatták nekünk a stúdiószobákat, meg egyéb ilyen finomságokat. Sőt, még az időjárásbemondónénivel is találkoztunk!
 |
| Itt irányítják, vágják az élő adásokat. |
 | |
| Hang keverőpult |
2011. szeptember 28., szerda
2011. szeptember 26., hétfő
2011. szeptember 25., vasárnap
Mostanság
Kezdek beleszokni talán az egyetemi létbe. Illetve, nemis csak ebbe kellett beleszoknom, hanem abba, hogy Pesten lakom, nagy a nyüzsi, új helyzetek adódnak, új életvitelre kell áthangolnom magam, stb... Azt mondanám, hogy az új dolgok... igen, azokhoz kell hozzászoknom.
Jövő héten elvileg elkezdem végre az olasz tanfolyamot. Már régen járnék, csak nem indult el a csoport akkor, amikor jelentkeztem, mondták, hogy namajd most elindul. Hát remélem. És milyen vicces lesz, hogy már most tudom, hogy lesz egy hetem, amikor nem fogok tudni ott lenni az órákon. Legalábbis az egyiken tuti nem.
Remélhetőleg az angol tanítás is beindul hamarosan... Már lett volna egy diák, csak végül lemondta. Pedig már úgy rákészültem... De sebaj, most valószínűleg lesz 2 is! :)
Lett egy lávalámpám! :) Kis kedvesemtől kaptam születésnapomra nagyon baróóóó!!
Az egyetem tetszik. Tegnap sokat tanultam. Csodálkozom is magamon, mennyire szorgalmas lettem, a gimnáziumhoz képest... De talán érdekelnek is ezek a dolgok kicsit. Nameg persze ott van a jó öreg megfelelni vágyás, hogy az összes vizsgámnak sikerülnie kell, hogy 1 éven belül nyelvvizsgát kell tennem olaszból, hogy az angolórákat jól össze kell hozni, hogy a Tv-s és rádiós adásokban a legjobbat kell nyújtanom... Ez sajna kicsit görcsössé tesz, de azért igyekszem...
Ja és még egy új dolog: Felhívott a DunaTv vallási főszerkesztője, hogy nem lenne-e kedvem benne lenni egy nemsokára induló műsorban... Mondtam de! Majd lesz stábértekezés, meg minden, aztán majd többet megtudok. De ez mindenképp nagy izgalommal tölt el! :)
Jövő héten elvileg elkezdem végre az olasz tanfolyamot. Már régen járnék, csak nem indult el a csoport akkor, amikor jelentkeztem, mondták, hogy namajd most elindul. Hát remélem. És milyen vicces lesz, hogy már most tudom, hogy lesz egy hetem, amikor nem fogok tudni ott lenni az órákon. Legalábbis az egyiken tuti nem.
Remélhetőleg az angol tanítás is beindul hamarosan... Már lett volna egy diák, csak végül lemondta. Pedig már úgy rákészültem... De sebaj, most valószínűleg lesz 2 is! :) Lett egy lávalámpám! :) Kis kedvesemtől kaptam születésnapomra nagyon baróóóó!!
Az egyetem tetszik. Tegnap sokat tanultam. Csodálkozom is magamon, mennyire szorgalmas lettem, a gimnáziumhoz képest... De talán érdekelnek is ezek a dolgok kicsit. Nameg persze ott van a jó öreg megfelelni vágyás, hogy az összes vizsgámnak sikerülnie kell, hogy 1 éven belül nyelvvizsgát kell tennem olaszból, hogy az angolórákat jól össze kell hozni, hogy a Tv-s és rádiós adásokban a legjobbat kell nyújtanom... Ez sajna kicsit görcsössé tesz, de azért igyekszem...
Ja és még egy új dolog: Felhívott a DunaTv vallási főszerkesztője, hogy nem lenne-e kedvem benne lenni egy nemsokára induló műsorban... Mondtam de! Majd lesz stábértekezés, meg minden, aztán majd többet megtudok. De ez mindenképp nagy izgalommal tölt el! :)
2011. szeptember 23., péntek
Rudas
Tominál vagyok, mindjáár felébred, összeszedi magát oszt megyünk úúszni a Rudasba az öreg nénikhez meg bácsikhoz :D
2011. szeptember 20., kedd
20.
:)
Be kell valljam, nem szoktam nagy ügyet csinálni a saját szülinapjaimból. Nem tudom miért, de sosem szerveztem magamnak soha semmiféle nagyszabású bulit, sem barátaimat összecsődítő közös valamit. Nem azért, mert nem szeretném velük megosztani magam, egyszerűen csak talán azért, mert van benne számomra valami önfényezés szerű szag. Vagy nemistudom... de valami ilyesmi.
De persze, minek szervezzek magamnak bármit is, ha olyan emberek állnak mellettem, akik vasárnap este belopóznak a házunkba, és miközben telefonos kapcsolaton keresztül megpróbálok belépni drága barátném ETR rendszerébe egyszercsak megszólal a fal mögül a csoportos "Boldog szűlínapóót..." nóta?
Hát aztán kész voltam bevallom. Így még nem lepődtem meg soha életemben. A csúcs az ajándék DVD volt: Tortaheggesztés, Üdvözlet Spanyolországból, Emlékek-videó...
Örültem na!
Be kell valljam, nem szoktam nagy ügyet csinálni a saját szülinapjaimból. Nem tudom miért, de sosem szerveztem magamnak soha semmiféle nagyszabású bulit, sem barátaimat összecsődítő közös valamit. Nem azért, mert nem szeretném velük megosztani magam, egyszerűen csak talán azért, mert van benne számomra valami önfényezés szerű szag. Vagy nemistudom... de valami ilyesmi.
De persze, minek szervezzek magamnak bármit is, ha olyan emberek állnak mellettem, akik vasárnap este belopóznak a házunkba, és miközben telefonos kapcsolaton keresztül megpróbálok belépni drága barátném ETR rendszerébe egyszercsak megszólal a fal mögül a csoportos "Boldog szűlínapóót..." nóta?Hát aztán kész voltam bevallom. Így még nem lepődtem meg soha életemben. A csúcs az ajándék DVD volt: Tortaheggesztés, Üdvözlet Spanyolországból, Emlékek-videó...
Örültem na!
2011. szeptember 15., csütörtök
2011. szeptember 14., szerda
Pillanatok...
Az esti nyitott ablak mellett hallom, ahogy egy kutya ugat őrülten a szemben lévő ház folyosóján, egy rekedt fiatal női hang közben azt kiabálja "kussolj, kussolj te rohadék". Aztán vélhetően a férfinek mond hasonlókat, miközben az autók sietve elrobognak az utcán...
A boltból kiérve egy mentőautó hangjai sikoltoznak egyre erősebben a körúton. Aztán felbukik a házak közül, majd végigszáguld a forgalmon. Keservesen rohan...
A villamos beérkezik a megállóba, a csődült embertömeg bezúdul a szemeim elé. Kevés a hely reggel, kevés délután, még kevesebb este...
Pillanatok, ahogyan csak én látom őket...
A boltból kiérve egy mentőautó hangjai sikoltoznak egyre erősebben a körúton. Aztán felbukik a házak közül, majd végigszáguld a forgalmon. Keservesen rohan...
A villamos beérkezik a megállóba, a csődült embertömeg bezúdul a szemeim elé. Kevés a hely reggel, kevés délután, még kevesebb este...
Pillanatok, ahogyan csak én látom őket...
2011. szeptember 12., hétfő
Begin!
Nos, elkezdődött!
Tegnap este Jakab Rita barátosném olyan kedves és drága volt, hogy behozott kocsival Pestre nagyikához, miután Gödöllőn a 72 óra kompromisszum nélkülről beszélgettünk, ugyanis ismét minket fognak felkérni, a 3 napos akció filmjének elkészítéséhez! Aminek tökre örülök, mert nagyon jó lesz, és sok kreatív munka lesz benne!
Szóval, beértem tegnap éjjel a nyóckerbe. Birtokba vettem a szobát, lezuhanyoztam az éppen szétesni készülő zuhanyrózsa pislákoló vízsugarai alatt, majd neki is láttam az idei 72 óra promóciós filmjének megvágásához. Még sok munka kell hozzá, de remélem 1 héten belül készen lesz.
Aztán ma reggel már 40 perces pesti tömegközlekedési tanfolyam után meg is érkeztem a "Bevezetés a pszichológiába" című és egyben életem első egyetemi órájára. 4 óra tömény pszicho, de nem volt vészes ki lehetett bírni, sőt még érdekesnek is mondható!! Sikerült párat spanolni, noha már nem úgy mint régen tettem. Most megpróbálom elhitetni az új emberekkel, hogy valójában normális vagyok, csak ez néha nem látszik.
Aztán beiratkoztam a nyelviskolába is az olasz tanfolyamra, jövő héten comminciare van!
Hát egyelőre ennyit, most megyek úszni. Mert azt is kell!
Tegnap este Jakab Rita barátosném olyan kedves és drága volt, hogy behozott kocsival Pestre nagyikához, miután Gödöllőn a 72 óra kompromisszum nélkülről beszélgettünk, ugyanis ismét minket fognak felkérni, a 3 napos akció filmjének elkészítéséhez! Aminek tökre örülök, mert nagyon jó lesz, és sok kreatív munka lesz benne!
Szóval, beértem tegnap éjjel a nyóckerbe. Birtokba vettem a szobát, lezuhanyoztam az éppen szétesni készülő zuhanyrózsa pislákoló vízsugarai alatt, majd neki is láttam az idei 72 óra promóciós filmjének megvágásához. Még sok munka kell hozzá, de remélem 1 héten belül készen lesz.
Aztán ma reggel már 40 perces pesti tömegközlekedési tanfolyam után meg is érkeztem a "Bevezetés a pszichológiába" című és egyben életem első egyetemi órájára. 4 óra tömény pszicho, de nem volt vészes ki lehetett bírni, sőt még érdekesnek is mondható!! Sikerült párat spanolni, noha már nem úgy mint régen tettem. Most megpróbálom elhitetni az új emberekkel, hogy valójában normális vagyok, csak ez néha nem látszik.
Aztán beiratkoztam a nyelviskolába is az olasz tanfolyamra, jövő héten comminciare van!
Hát egyelőre ennyit, most megyek úszni. Mert azt is kell!
2011. szeptember 11., vasárnap
2011. szeptember 10., szombat
Kéne venni egy robogót...
... és akkor szánthatnék mindennap Budapest utcáin és nem kellene BKV bérletet venni...
2011. szeptember 5., hétfő
Gettó lakos leszek...
Nos, dikmoréjja' nemsokára beköltözöm Józsefvárosba, a nyóckerbe nagyikához. Ma pedig felkerekedett a kisz calád és becuccoltunk a lakásba. Kicsit kalandosra sikeredett a történet, ugyanis fateromat majdnem megrázta az áram, de ehelyett csak a biztosítékot csapta le a fél házban, úgyhogy jött a szerelőbácsi megfoltozni a rendszert... Kicsit idegesek voltunk. De rájöttünk, hogy amíg nincs áram, addig mi ígyis úgyis tudunk pakolni, meg szobát takarítani, úgyhogy a végére azért egész jó eredménnyel zártuk a napot.
Van ágy, íróasztal, ruhásszekrény, sőt még Wlant is tudnék csórni, ha akarnék. De persze tisztességes ember vagyok, úgyhogy jön majd a UPC-s bácsi és majd szépen beköti a netet, ha minden jól megy... HA MINDEN JÓL MEGY.
Szerintem eddig egész jól nézek ki:
Amerikai rokonok, svájci óra
Tegnap jöttek a rokonok Amerikából.
Két napig csak a házat csinosítottuk, anyám meg főzött, mint a güzü. Bableves, Sült hús, rizs, petrezselymes krumpli, tavaszias, palacsinta, süti, gyümölcskosár, minden volt... A rokonok buknak anyámék főztjére. Meg tudom érteni...
És tudni kell azt is, hogy akárhányszor csak találkozunk mindig kapok tőlük egy svájci órát, mivel a repülőjük Los Angelesből egyenesen Svájcba érkezik, gondolom van idejük körülnézni. Régebben sosem hordtam az óráikat, de mostanában már rászoktam a Swatchokra. Természetesen most is hoztak egyet, ami meg már nagyonnagyon überkirályul tetszik. Úgyhogy tuti hordani fogom!
Két napig csak a házat csinosítottuk, anyám meg főzött, mint a güzü. Bableves, Sült hús, rizs, petrezselymes krumpli, tavaszias, palacsinta, süti, gyümölcskosár, minden volt... A rokonok buknak anyámék főztjére. Meg tudom érteni...És tudni kell azt is, hogy akárhányszor csak találkozunk mindig kapok tőlük egy svájci órát, mivel a repülőjük Los Angelesből egyenesen Svájcba érkezik, gondolom van idejük körülnézni. Régebben sosem hordtam az óráikat, de mostanában már rászoktam a Swatchokra. Természetesen most is hoztak egyet, ami meg már nagyonnagyon überkirályul tetszik. Úgyhogy tuti hordani fogom!
2011. szeptember 1., csütörtök
Ez nem Photoshop!
Felhívom mindenki szíves figyelmét, hogy ez ne Photoshop és nem is egyép képszerkesztő programmal összevágott kép. Ez a véres valóság! Hupsz... :D
 |
2011. augusztus 30., kedd
2011. augusztus 28., vasárnap
Esküvő, utcabál, veresi tó
Tegnap esküvőn énekeltünk.
Aztán lenéztünk a Százorszép féle utcabálra. Találkoztunk egy igazi tehetséggel, akit sajnos a helyszínen nem sikerült leszerződtetnünk a következő dalfelvételekre, dehát mint tudjuk a fészbukk csodákra képes, úgyhogy majd talán ott.. :D
Aztán egy ifjú hölgy ötletén felbátorodva kimentünk a veresi tóra fürdeni... Azazhogy én néztem, ahogy fürdenek, merthogy ugye a belemászható víz nálam 27 foknál kezdődik...
De jó volt a parton is... Szlovák cigi, fehér bor, hagymás chips, és jó társaság..
Ennyi kell nem több. Egykor bezuhantam az ágyba...
Aztán lenéztünk a Százorszép féle utcabálra. Találkoztunk egy igazi tehetséggel, akit sajnos a helyszínen nem sikerült leszerződtetnünk a következő dalfelvételekre, dehát mint tudjuk a fészbukk csodákra képes, úgyhogy majd talán ott.. :D
 | |
| a tehetség |
Aztán egy ifjú hölgy ötletén felbátorodva kimentünk a veresi tóra fürdeni... Azazhogy én néztem, ahogy fürdenek, merthogy ugye a belemászható víz nálam 27 foknál kezdődik...
De jó volt a parton is... Szlovák cigi, fehér bor, hagymás chips, és jó társaság..
Ennyi kell nem több. Egykor bezuhantam az ágyba...
 | |
| nahát, kit nem sikerült lefotózni... |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)