2010. augusztus 1., vasárnap

Cím nélkül

Amikor a templomban ültünk, este, mindannyian, közel 70en, érezni lehetett azt a varázslatos meghittséget, amit ez az este kívánt megadni mindannyiunknak. Pár arcon már az első dalnál láttam a könnyeket. Örültem ezeknek. Valamit megtapasztalnak abból, amit én már régóta nem tudok átérezni. Az elmélyülést. A csendet. Azt a tökéletes harmóniát és békét, ami föntről a Mennyből érkezik közénk ilyenkor. Egyesek áhitattal és alázattal néztek föl az Oltáriszentségre, miközben én csak azon járattam az agyam, hogy mi legyen a következő dal, amit éneklünk. Éreztem, hogy ott van köztünk Isten végtelen és gyógyító szeretete, de nem tudtam megragadni.
Kimentem közbenjáró imát kérni. És hiába próbáltam elcsendesedni, még ott is zakatolt az agyam, banális, hétköznapi dolgokon.
Megérett bennem a tapasztalat: Nem tudok elmélyülni. Csak pörgök, forgok, jövök, megyek, és képtelen vagyok megállni. Pedig hiányzik. Nagyon!

7 megjegyzés:

  1. Szerintem csak nem hagyod magad megállni. Tudod, kötelek. Nekem például úgy tűnt kedd este az oratóriumban, hogy igenis ott van benned ez a mélység. Csak nem hagyod élni...

    VálaszTörlés
  2. és mit tegyek, hogy tudjam élni hagyni?
    szerinted?
    am van egy erős tippem, de ki vagy?

    VálaszTörlés
  3. Nekem is volt ilyen érzésem, amiről a bejegyzésben írsz, rettenetes érzés.

    Azt hiszem, a fájdalmak segítettek ki belőle, de még mindig úton vagyok.

    Hajrá, Domi!

    VálaszTörlés
  4. Bocsánat, szigorúan Domonkos. :)

    VálaszTörlés
  5. Szerintem minden embernek volt már ilyen. Hogy "dolgok" elragadták a figyelmét Istenről. Ezért még nem kövezünk meg senkit. Annál inkább mert ki merted írni magadból. Ez az első lépés. Felismerni. A többin még dolgozol egy kicsit, és simán menni fog. Én nem aggódom érted! Nem vagy elveszett bárányka! :-)

    VálaszTörlés
  6. Szerintem le kell lassulni, ami a mai pörgős életben naggggggyon nehéz. Főleg egy ilyen pörgős emberkének, mint amilyen te vagy Domi barátom.

    VálaszTörlés
  7. Nézz a csendre és az elmélyülésre másképpen! Ne a régi érzést keresd, hanem találj egy újat, ami a mostani állapotodhoz igazodik. Normális vagy, és az állapotod is az, ebből indulj ki. A tárgy megváltoztatása nélkül keress másik HOGYAN-t!

    VálaszTörlés